Baromfi Termék Tanács
Víziszárnyas-termékek előállításának kódexe Takarék - Több mint bank.

Júniusban mélyponton lehetett az infláció

2017. július 13., 08:48

Az infláció júniusi lassulása megfelelt az elemzők várakozásának, akik a továbbiakban emelkedésre számítanak. A múlt havi lassulás mögött továbbra is a nyersanyagárak, főképp az üzemanyagok árának mozgása húzódik meg. Az energia- és feldolgozatlan élelmiszerek árától megtisztított maginflációs mutató viszont tovább emelkedik és júniusban az utoljára 2014 augusztusában látott szintjére ugrott.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közelmúltban kiadott jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 1,9 százalékkal magasabbak voltak júniusban, mint egy évvel korábban, májushoz viszonyítva az árak átlaga nem változott. Ezzel az idei legalacsonyabb inflációt regisztrálta a hivatal.

Az éves maginfláció 2,4 százalékra emelkedett júniusban, az előző havi 2,1 százalékosról. Egy év alatt legnagyobb mértékben a dohányáruk, valamint az élelmiszerek drágultak 7,0, illetve 3,1 százalékkal.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában megjegyezte, hogy a júniusi inflációs adat megegyezett a piac egybehangzó várakozásával. Az újabb lassulás mögött továbbra is a nyersanyagárak mozgása húzódik meg. Az üzemanyagok ára havi összevetésben 1,7 százalékkal esett, így az év/éves mutató szeptember után először ismét negatív értéket vett fel.

Az energia- és feldolgozatlan élelmiszerek árától megtisztított maginflációs mutató tovább emelkedik. A jelenlegi szintet 2014 augusztusában érte el utoljára.

Az élelmiszerek átlag feletti, sőt gyorsuló drágulást mutattak. A tartós fogyasztási cikke folytatódó éves áresését az alacsony importált inflációval, a gyenge külső inflációs környezettel magyarázta a vezető elemző. A szolgáltatások együttes inflációs rátája továbbra is átlag alatti, sőt némi lassulást mutat.

A következő hónapok már némi gyorsulást hozhatnak az inflációs mutatóban, a tavalyi bázis ingadozása, amit főleg az olajárak esése mozgatott. Eközben a maginfláció és a belső kereslet vezérelte inflációs nyomás tovább erősödhet. Virovácz Péter mindazonáltal nem várja, hogy megváltozna az MNB jelenlegi laza monetáris politikára vonatkozó álláspontja.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaly december óta lényegében folyamatosan emelkedő maginfláció is megerősíti, hogy inflációs fordulatról nincs szó, s várhatóan a teljes kosárra vonatkozó inflációs mutató is hamarosan újra az emelkedő tendenciát fogja tükrözni. A júniusi átmeneti csökkenés elsősorban az üzemanyagáraknak tudható be.

Az infláció trendjében a belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál egyenletesebb eloszlásban, lassabban jelentkezik, de a fő mutatónál júniusban 0,5 százalékponttal magasabb maginfláció egyértelműen jelzi az emelkedő alaptrendet.

Mivel a 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépésére ebben az évben a CIB elemzői nem számítanak, monetáris szigorítást sem prognosztizálnak. Nem-konvencionális MNB-intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása azonban ebben az évben is napirendre kerülhet.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is üzemanyagok a feldolgozatlan élelmiszerek árának júniusi csökkenését emelte ki az infláció lassulásának okai közül. Véleménye szerint az inflációs ráta elérte idei mélypontját, júliustól kezdve újra gyorsulni fog. Becslése szerint idén átlagosan 2,2 százalékos lehet az infláció. Ez azt jelenti, hogy a monetáris tanács várhatóan a jövő évi végéig változatlanul hagyja a 0,9 százalékos alapkamatot, a bankközi 3 hónapos BUBOR kamat pedig a mostanihoz hasonló alacsony szinten ragadhat az elkövetkező másfél évben. Jövőre már 3,2 százalékos lehet az infláció, azaz nemcsak eléri, hanem az egész év folyamán meg is haladja az MNB 3 százalékos célját, emelkedő forintkamatokra azonban 2019 előtt Ürmössy Gergely nem számít.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint továbbra is alacsony, de élénkülő árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,4 százalékra emelkedett. Az elemző szerint nem zárható ki azonban, hogy amennyiben tartósan alacsonyak maradnak az olajárak, szeptembertől ismét átmenetileg emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója. Idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít a Takarékbank elemzője, a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt azonban az infláció jobban is gyorsulhat.
Jövő év elején az infláció 2 százalék körül maradhat, azonban év közben már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalékos lehet. Emiatt az MNB középtávon sem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács továbbra is hangsúlyozhatja, hogy kész további nem-konvencionális eszközök használatára, amennyiben az inflációs kilátások szükségessé teszik. A jövő év második feléhez közeledve ez az üzenet már elmaradhat - vélekedett Suppan Gergely.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta, hogy a gyorsuló maginfláció azt sugallja, hogy a lakossági fogyasztás viszonylag erős és a kereslet által generált infláció emelkedik. Továbbra is felfelé mutató kockázat lehet, hogy a bérdinamika magas volt az idei évben. Kérdés, hogy ez milyen mértékben jelenik meg a fogyasztói árakban.

A fogyasztói árindex továbbra is a jegybank által tolerált sáv alján helyezkedik el, és figyelembe véve az eddigi kommunikációt, ez inkább azt jelenti, hogy potenciális lazításról szólnak majd a közlemények. Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján az éves átlagos infláció 2,4 százalék körül lehet. Az év második felében az infláció gyorsulása várható, ha nem lesz további drasztikus olaj- és energiaáresés.

Védjegyeink

Magyar Baromfi Koronás Tojás
Az Európai Bizottság adatai az európai baromfipiacról
Tojásos ételek
Végy egy tojást! - Tojásos fogások
A tojás maga a csoda - Tojás kisokos
Impresszum | Jogi és adatvédelmi nyilatkozat